Első ránézésre érthetetlen, kinek hoz hasznot az élelmiszer-beszolgáltatást is előíró és a kiskereskedelmi láncokat tovább sarcoló új törvény. Raskó György agrárközgazdász, volt államtitkár meredek állitásokat fogalmaz meg Bárdos András kérdéseire: teljes átverés, primitív kampányeszköz, amely a krumpliosztogatást is kiváltja majd.
Újból előtérbe került a vita, amely arról szól, miért a külföldi áruházláncoknál költik el a pénzüket a magyarok, és ott miért külföldi árukat tesznek a kosarukba. A kormány az elmúlt 11 évben számtalanszor ment neki a multicégeknek, ennek hatására egyre nő is ezeknél a hazai termékek aránya, ám ennek van egy komoly korlátja.
Lázár János a minap egy interjúban kelt ki hevesen a külföldi diszkontláncokkal szemben.
Egy olyan piacra törnek be, amelyik látszólag sok jóval nem kecsegtet.
Kiszoríthatják a külföldi üzletláncokat, a jövő évi választások után a Fidesz nekifut ennek a még meghódítatlan gazdasági területnek - írta a Magyar Nemzet iparági információk alapján.
Egy-két élelmiszerláncnál napok óta zajlik a teljes munkaidős alkalmazottak részmunkaidőssé minősítése, a részmunkaidősöket pedig elbocsátják. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint már most látszanak a költségcsökkentési törekvések a láncoknál. A multinacionális cégek jelenleg a helyzetet értelmezik, egyes láncoknál áruházak bezárása is szóba kerülhet.
Február 2-án érkezik a német kancellár, aki a kötelező pozitív üzenetek mellett egy sor nehéz témát is szóba hoz Orbán Viktornak a VS.hu értesülése szerint. Szóba kerülhetnek emberi jogi kérdések és a német multikat hátrányosan érintő intézkedések sora is. A magyar miniszterelnök egy diplomáciai reggelit már lemondott azért a hírek szerint, mert a nagykövetek a multik érdekeit kívánták képviselni a megbeszélésen.
Nincs még egy olyan ágazat, amelyikben annyira látványos harcot vívna a kormány a külföldi szereplők ellen, mint a kiskereskedelem. Ez még akkor is így van, ha – mint azt maga Orbán Viktor is elismerte – azzal kudarcot vallottak, hogy az ágazat többségben magyar kézbe kerüljön. A küzdelem igazi szélmalomharc – nemcsak a láncokkal, hanem az azokat választó vásárlókkal szemben is.
Az Európai Bíróság előtt köthet ki az a törvény is, amely megtiltja a veszteséges kiskereskedelmi láncok működését.
A kormány a kiskereskedelmi láncokat fegyelmezi minden kreatív ötlettel, de ott nem tesz semmit, ahol tényleg a magyar termelők érdekein lehetne segíteni. A Naturland Fair olyan védjegy lehetne, amely ötvözi a fenntarthatóságot a szociális szempontokkal és a biogazdálkodással.
A magyar ember kedvenc olvasmánya, az ingyenes reklámújság után is bevasalja az állam a reklámadót. A Nol számításai szerint minden példány után 2 forintot kell fizetniük a láncoknak, ez összességében milliárdokat jelent. A megnövekedett adóterhek pedig elég nagy eséllyel beépülnek az árakba.
